Blogom
2005. november 18., péntek
Lehet hogy nekem nem is G hiányzik, csak egyszerűen a régi életem??? ... Mikor a férjemet megismertem, elég kusza volt az minden. Az előtte levő egy másfél év telt G-vel. Egy nagyon szabad és jó része volt ez az életemnek. Nem voltunk együtt, de mégis. Szabadnak, szerelmesnek és egyben reménytelennek is éreztem őt is magamat is. Amíg vele voltam, többet kirándultam, utaztam mint addig bárkivel. Ez jó volt. Most viszont.. hmm. alig valamit. Nyáron egy hét, ezzel letudva. Annyira hiányzik a természet, az erdő, a fák, a táj. Olyan jó lenne megint éjszaka kirándulni, egész nap az erdőben lenni, nagy csapattal kirándulni, elfáradni, csúcsra mászni. De gyerek, férj nélkül, úgy mint rég. Nem lehetek mindig "gyerek" sajnos. Akkor még valamennyire az voltam, de mégsem, mert már nem voltam "megkötve". Kicsit kuszák a gondolataim. Írnék sokmindent, de olyan összefüggéstelen az egész.
16:01 | blogblogom |
Jó rég nem írtam, próbáltam nem netezni túl sokat, sikerült kicsit leszoknom róla, hogy állandóan a leveleket nézzem. Azóta sem írt G, ez van. Gyorsan vége lett, pedig el sem kezdődött igazán. Sajnálom. Írni sem tudok így sok mindent, próbálok nem gondolni rá. Na nem mintha sikerülne. Mindig azt várom mikor sétálunk a babával, hogy hátha meglátom valahol. Pedig az sem tudom hol lakik most, mert új lakást vettek. Amúgyis nemsokára elhagyja az országot, külföldön fog dolgozni, remélem sikerült neki, annyira szerette volna. Hiányzik. Ezt az egész G vel való kapcsolatomat már 4 éve elszúrtam, amikor hagytam magam teljesen elszakadni tőle. Férj nem igazán örült neki mikor jelenkezetett, nekem nem volt szívem leállítani, így közbelépett, azóta most beszéltünk először. Úgy örültem neki hogy válaszolt, most meg csalódott vagyok, hogy már ennyire nem érdeklem. Vagy az volt a baj, hogy csak nagyon általános dolgokat írtunk, és nem mertem jobban személyeskedni. Nem tudom hogy fogadta volna ha azt írom hogy találkozzunk legalább egyszer egy picit. Azt sem tudom mennyire tudtam volna visszafogni magam, hogy még egy puszit se adjak neki. Többet úgysem lehet, mert babát nem tudom hova vinni, így ezen nem is kellett izgulni. Ilyen hülyeségeken jár az agyam, miközben magasról le.... engem. Legalábbis ebből hogy már lassan egy hónapja nem válaszolt, igencsak ez derül ki sajnos. Mert azt tudom hogy nem azért nem ír mert nincs gép előtt, mert máshova írt, azt láttam. Nem hiszem hogy van értelme ennek a blognak így már. Nem sok. Azért még megtartom.
13:50 | blogblogom |
2005. november 9., szerda
Úgy látszik unalmas vagyok. Senki nem olvas. Nem is írok mondjuk semmi érdekeset, nem történik velem semmi. Nem is azért kezdtem el hogy most hú de sokan fognak olvasni, csak úgy magamnak. Aztán egyszercsak jöttek látogatók, valaki még kedvencekbe is tett. Most meg semmi. Ez van, maradok magányomban. G sem foglalkozik velem.. :( Vagy csak én vagyok ilyen nagyon türelmetlen?
Alkotós időszakomban vagyok, vagyis csak olyan alkothatnékom van, valami maradandót, szépet akarok csinálni. Tegnap csináltam is 3 ablakmatricát a lány ablakára. Most csináltam ilyet először, de egész jó lett. Karácsonyra majd csinálok a nappalira meg a konyhára is. Olyan jókat lehet festeni, de hova rakjam? Férj nem igazán szereti ha össze van ragasztgatva az ablak, meg nem is szép ha sok van. De akkor hova tegyem? Vagy ne csináljak, de itt van 4 flakon festék.
Babának kibújt a fogacskája, nagyon nyűgi volt az elmúlt pár napban, fájhatott szegénykémnek, pedig kenegettem neki, de nem sokat ért.
9:47 | blogblogom |
2005. november 7., hétfő
Azért rossz érzés ha nem válaszolnak egy levélre. Unalmas vagyok már G-nek, vagy egyszerűen nem érdeklem már barátként sem. Annyira sajnálom, úgy örültem az első levélnek, most meg, a második óta már két hét telt el. Rossz kedvem van, baba is csak kiabál, nyűgös. Szétmegy a fejem. Jöhetne már apa, hogy elszórakoztassa kicsit a lányt.
17:38 | blogblogom |
Végre hozzá is lehet szólni! Csak sikerült :)
G-vel való levelezés úgy érzem kudarcba fulladt. Most már nem is érdekel annyira. Tudom hogy neki már nem fontos az egész, ami érthető is teljesen. Így hogy nincs viszonzás, bennem is teljesen elmúlt minden, de így kellett lennie. Így van ez jól, csak olyan rossz érzés. Kicsit azért több érdeklődést vártam, nem kéthetente egy levelet. Akkor inkább írja hogy inkább nem, inkább hagyjuk az egészet. Ezt viszont nem szeretem, hogy egyszerűen csak nem válaszol. Lehet mondjuk hogy ennyire nincs gépközelben, de nem ilyennek ismerem. Na mindegy. Legalább nincs miért visszafogni magam, hogy jó kislány legyek :)
10:23 | blogblogom |
2005. november 2., szerda
Tud valaki segíteni, miért nem látszik a comment-ező?15:32 | blogblogom |
Nem is írtam hogy múlt héten válaszolt G. Teljesen baráti levél volt. Jó volt olvasni. Mindig is szerettem olvasni a leveleit. Tetszik a stílusa, ahogy ír. Sokfelé járt mióta nem beszéltünk. Azt hiszem én már nem tudnék annyit utazni mint Ő, főleg nem úgy. Azt hiszem elkényelmesedtem. Más amikor már családja van az embernek és a férje nem olyan utazgatós. Azt hiszem ezt adtam fel azért hogy nyugodt és biztos család legyen körülöttem. Mondjuk már soha nem fogom megtudni G-vel milyen lett volna, biztos vele is lett volna ilyen biztonságérzetem, de akkoriban még nem úgy tűnt.
Tortát megsütöttem mégegyszer tegnap. Fini lett :)
15:31 | blogblogom |
